Autóversenyzők

Az Autóversenyzők c. dokumentumfilm Gaál Pálról szóló része 1979-ből, a helyszín Schleiz.

Gaál Pál: A hetvenes évek elején mikor megjelentek országunkba a LADA gépkocsik, akkor eldöntöttem, hogy ebből a típusból fogok versenyautót csinálni.

Narrátor: Gaál Pál elektrotechnikus, 15 éve eredményes autóversenyző.

Gaál Pál: Az autósportnak, én a Túra-kocsiautózást tartom a csúcsának a legközelebb van az élethez, már az autó és amit az emberek látni akarnak. Mindenki a sajátját akarja látni, és kiderült hogy nem is úgy kell menni ahogy én ezt elképzeltem. Ott egy mély lélegzetvételnél már elmegy neked, úgy elmegy mint a hétszentség. Itt van megint a kezdőknek a gondja. Egy ilyen régi rá tud vezetni egy fals ívre, ő tudja, hogy hol fog belekorrigálni a közepin, de amikor a mögötte jövő aki egy méterre vagy nyolcvan centire van, mikor veszi a korrekciót akkor már vége van, ott már nincs kijárata. Nem is tudod, hogy hogy tudott az befordulni én hogy nem.
Amikor új fiú voltam, és képzeljétek a gyáriaknak a helyét, akik ebből élnek és kezd belelopakodni egy "privát". Ez már kenyérharc lesz, őnáluk, nálam még sport. Nagyon jó haverom a Zontag, aki bemutatkozott rögtön. Féktávon olyan keményen bejött nekem, hogy összeér összeér, hogy az embernek a szőr feláll meg a veríték folyik a hátán. De rögtön lépni kell az ügyben. A következő rajton én visszaadtam neki.

Narrátor: Már a tréningek idején is több mint százezren táboroznak az NDK-beli Schleiz-ben. Nagyon szellemes módon alakították ki a pályát. Három egymást keresztező országutat zártak el, és innen a neve: "Schleizer Dreieck Rennen", a Schleizi Háromszög Verseny. Lám ilyen egyszerű a pályaépítés, lezárják az utat, építenek egy starttornyot és néhány tribünt. Itt rendezik a szocialista országok Béke-Barátság-kunpályának autós, motoros futamait.

Gaál Pál: Ott kezdődik, hogy ki kell vinni az autókat, és le kell állítani. Amikor az 1 perces táblát bemutatják akkor lehet beindítani a motorokat. Ettől kezdve csak műszer információd van. Soha többet saját érzéseidre nem tudsz utalni. Az a harminc autó olyan zajt és rezgést csinál, hogy rendesen áll a motorod és csak rugdosod a gázt és úgy érzed, hogy megy. Abba a pillanatba ki kell ugrani az autóból és kifutni a rajthelyről, mert mindenki fölfelé néz. Számtalan baleset volt, hogy öt-hat kocsi ott marad a rajtnál, mert valamelyiké leáll és nem tudja jelezni, hogy KÉSZ. Meg nem is figyel oda senki, hát előttem áll egy autó, én meg nézek oda jobbra fölfelé.

Rajtvonal után van egy ballos-jobbos, a ballosba egy harmadikat kapcsol vissza a jobbosba már negyediket kapcsol, akkor már megindul egy lejtő lefelé, ez megy háromszáz métert vagy négyszázat le, akkor egy kicsit emelkedik fölfelé a pálya és pont a púpon van egy jobb forduló, amin csak éppen hogy nem dobbant el az autó. Nem lehet hibázni, mert baloldalról van egy partoldal és rögtön tetőre kerül az ember, és akkor hatszáz métert lefelé, amit szól a gép. Tehát olyan 210 (km/h) körül jövünk lefelé a lejtőn, és abból százötvenet kell csökkenteni a hajtűhöz. Jó hogy addigra már elfogy a fék. Mire ekkora tempót fékezel, úgy húzod magadra a kormányt, ahogy csak tudod. Rendesen olyan igazi barom módjára kell ráállni. Mikor negyedikből dug egy másodikat, és a másodikból még egy elsőt, és akkor már ott is vagy.

A féktávolságokat úgy lövi be az ember, hogy a lehető legrövidebb legyen. Valakit kiszúrtam a tömegből. Egy fehér ruhás hölgyet, ez nekem jó volt féktávolság kezdési pontjának. Ez a fehér ruhás hölgy, a nyolcadik körben odébb ült. Sajnos közelebb vonult, és abban a pillanatban elfogy a féktávolság, és hát csattan az autó.

Tizenhárom év alatt összesen volt három totálkárom. Minden ilyen nagyobb esés után, engem az idegesít, hogy előtte egy mozgalmas élet van. Küzd az ember, hallja a motor zaját, a gumi hangját, és aztán egy olyan SNITT, és olyan halálosan nagy csönd. Amikor úgy elnémul minden. Áll a motor és minden néma csöndben. Az ember tudja, hogy mi történhet egy ilyen autón, na meg mi történhet vele, és akkor úgy megnézi, hogy mozog-mozog jó. Föl van borulva és hallod pawa-pawawa-pawawa, hogy az elektromos-AC küldi az üzemanyagot előre. ÁRAMTALANÍTÁS! S, most a biztonsági öv, mert most próbálok meg kimenni belőle, és aztán kinyílik az egyik ajtó és kimegy az ember belőle.

A legjobb levezetési módszer egyébként, rögtön a következő siker. Ha más nem, hogy most nem törtem össze.